Remény Farm

Állatjólét

A tyúkok jóllétéről ezeket a kérdéseket kapjuk a leggyakrabban. Itt a válasz, és a tudomány, ami mögötte áll.

Zavarja a tyúkokat az éjszakai infrakamera?

Nem. Éjszaka a kamera közeli infravörös fénnyel világít, ezt pedig a tyúkok nem látják. A tyúk több színt lát, mint mi, a közeli ultraibolyát is, de a vörösön túli infravöröst már nem. A kamerák infralámpái 850–940 nanométer körül világítanak, jóval azon túl, amit a tyúk lát. A napszakritmust és az alvást a szem, a tobozmirigy és az agy mélyén ülő fényérzékelők szabályozzák, és ezek sem reagálnak erre a hullámhosszra, így az infrafény a melatonintermelést és az éjszakai pihenést sem zavarja. A tyúkoknak az ól ugyanolyan sötét marad, mint kamera nélkül.

Nem fáznak a tyúkok télen?

Nem. Az egészséges, kifejlett, teljes tollazatú tyúk mínusz 5 fokig is jól érzi magát: a felborzolt tollai közé zárt levegő jól szigetel, éjszaka a tyúkok egymáshoz bújva ülnek az ülőrúdon, hidegben pedig többet esznek, és ezzel több hőt termelnek. Télen nem a hideg, hanem a pára a szűk keresztmetszet. A tyúkok kilégzéssel és ürülékkel sok nedvességet adnak le, ami egy túlszigetelt, zárt ólban bent reked: nedves lesz az alom, ammónia képződik, ami a légutakat és a szemet irritálja, a nyirkos levegőben pedig a taraj is könnyebben elfagy. Ezért fontosabb, hogy friss levegőhöz jussanak, mint hogy tökéletesen szigetelt ólban legyenek. Az egészségük szempontjából a huzatmentes szellőzés, a száraz alom és az alacsony ammóniaszint sokkal többet számít a hőmérsékletnél.

Nem zavarja a tyúkot a hátán lévő kupak?

Nem. A kupak egy kis tok teteje, rajta a tyúk sorszámával, a tokba pedig a lépésszámláló chip kerül. Chippel együtt is csak nagyjából 10 gramm az egész. Egy kétkilós tyúknál ez a testtömeg fél százaléka, a madárkutatásban elfogadott ökölszabály szerint pedig a jeladó maradjon a testtömeg 3 százaléka alatt. A tokot rugalmas, nyolcas alakú hám tartja, amely nem akadályozza a tyúkot a járásban, a kapirgálásban és a porfürdőzésben. Ez bevett tudományos módszer: a kisebb chipek lábgyűrűbe kerülnek, a nagyobb jeladók a madár hátára. A kutatók így követik a postagalambok útját és a vadmadarak, például a gólyák vonulását is, sokszor ennél jóval nehezebb, napelemes GPS-jeladókkal, amelyek egész évben, akár évekig a madáron maradnak.

Ábra és fotók vadludakról, amelyek hámmal rögzített GPS-jeladót viselnek: egy nyak- és egy testhurok tartja a jeladót a madár hátán.
Hámmal rögzített GPS-jeladó vadludakon: nyak- és testhurok tartja a jeladót a hátukon. Lameris és mtsai. (2018), Animal Biotelemetry 6:7, CC BY 4.0
Repülő fehér gólya, a hátán kis jeladóval és antennával.
Fehér gólya jeladóval a hátán, Huelva közelében, Spanyolországban. Charles J. Sharp, Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
Kiterjesztett szárnyú vándorsólyom, a hátán kis jeladóval, amelynek antennája a farka felé fut.
Vándorsólyom jeladóval a hátán. U.S. Fish and Wildlife Service, közkincs

Nem hideg nekik télen a fóliasátor? Nem kell fűteni?

Nem, és nem is fűtjük. Néhány csoport egyrétegű fóliasátorban, mélyalmon telel. A mélyalom a sátor saját fűtése: a vastag alomréteg alja lassan komposztálódik, ez alulról enyhe meleget ad, a felszíne pedig száraz és puha marad. Napközben a fólia beengedi a téli napsütést és felmelegszik, a tyúkok pedig ugyanúgy a tollukkal szigetelnek és összebújnak, mint az ólban. A sátor legfontosabb dolga, hogy távol tartsa a szelet, az esőt és a havat, mert a tyúknak a nedvesség és a huzat sokkal rosszabb, mint maga a hideg. A fűtés többet ártana, mint használna: a hősugárzó lámpák gyakran okoznak ólban tüzet, a meleg belső és a hideg külső levegő különbsége több párát csap ki, a melegben tartott tyúk pedig nem szokik hozzá a hideghez, így egy áramszünet nagyon megviselné. Itt is a szellőzés a fontos, hogy a pára ne csapódjon le a fólián, és a száraz mélyalom, amelyre rendszeresen friss réteg kerül.